Kezdőlap

 

 

Néhány mondatban szeretnénk bemutatni a bádogos szakmát, a teljesség igénye nélkül!

A bádogos mesterség története

Bádogos szakmacsoporthoz tartozó foglalkozások

A bádogos mesterség technikája

A bádogos szakma leggyakoribb alapanyagai

Bádogos szakma követelményei

Bádogos szakképzésről

Bádogos elhelyezkedési kilátások

bádogos hagyományos fémműves kisipar művelője: fehér bádogbólcink-,ón-, sárgaréz-, alumínium– stb. lemezekből különféle edényeket, tartályokat, lámpatesteket, lemezfedéseket, ereszeket, ereszcsatornákat készít.

A bádogos mesterség története

bádogos szakma kialakulása előtt az ókortól a fémlemez szerkezeteket olyan fémekből készítették, amelyeket kovácsolással állítottak elő. A 15. század földrajzi felfedezései fellendítették a kereskedelmet, és a növekvő igények hatására az ipar fejlődésnek indult. A 18. században Angliában megkezdődött a gyáripar gépesítése. 1728-ban beindultak az első hengerművek, amelyek már nagyobb mennyiségben állítottak elő 1 mm-nél vékonyabb lemezeket. A bádogos szakma kialakulását az első hengerművek működésétől számítjuk. A bádogos ipar hazánkban a németországi bádogos mesterek letelepedésével terjedt el. 20. század második felére a gyáripari termékek nagyarányú elterjedése következtében a bádogos mesterség jórészt megszűnt, napjainkra csak azépület bádogos munka maradt fenn. Az épület bádogos: olyan bádog alkalmatosságokat állít elő, amelyek az egyes épületszerkezeti elemek csatlakozásánál vízmentességet biztosítanak (párkányzat, eresz, ablakkönyöklő, kéményszegély, vápa, tetőkibúvó stb.), illetve a csapadékelvezetést segítik elő (ereszcsatorna). Ő készíti a tető díszeit is, pl. a szélkakast, és a már kész elemeket elhelyezi, illetve összeépíti a helyszínen. A bádogos szakember finomlemezekből épület felszerelési tárgyakat(vödör, tepsi, teknő, mosófazék, szenes veder, stb.) és épületbádogos szerkezeteket (csapadékvíz levezető csatorna, kupola, párkány, torony, stb.)készít. Lakossági szolgáltatásként is végzi munkáját.   Bádogos szakmacsoporthoz tartozó foglalkozások

  • Bádogos és épületbádogos
  • Díszmű bádogos
  • Homlokzati bádogos
  • Műhely bádogos
  • Szellőző bádogos
  • Tető bádogos
  • Tetőfedő bádogos
    • bádogos mesterség a kovácsmesterségből fejlődött ki a bádoganyagok elterjedésével, és az alkalmazott szerszámok nagy részét is abból a szakmából örökölte, de munkamódszerei inkább az ötvös és a rézműves szakmákhoz állnak közelebb.
    • bádogos szakma szerszámai: a több mint 30 féle profilkiképzésű vaskalapácsok, fakalapácsok, lemezvágó ollók, tőkeolló, fogók, satuk, tőke- és kézi üllők, peremező vasak, fúró és peremező gép, lyukasztók, vésők, jelölők, stb.
    • bádog feldolgozása az alakítandó anyagfelület kalapáccsal való elnyújtásával, ezáltal síkosabbá tételével kezdődik, amelyből az előrekirajzolt mintát kiszabják.
    • Az üllőtőkébe illeszti a megfelelő alakú tőkeüllőt, (pl. a szarvasüllőt), amin a hozzávaló típusú kalapács segítségével a lemezdarabot a kívánt alakra hajlítja.
    • A különféle tárgyak előállítása az egyes fémlemezekből hajlítással, tágítással, domborítással, egyengetéssel, – legvégül peremezéssel (ziknizéssel), szegecseléssel, és/vagy többnyire forrasztással történik.

A bádogos mesterség technikája

A bádogos szakma leggyakoribb alapanyagai: bádog, cink, ón, sárgaréz, alumínium

  •  A bádog:1,5 mm-nél vékonyabb lágy fémlemez, amely lehet felületkezelés nélküli (fekete bádog), vagy felületkezelt (fehér bádog). A fekete bádog onnan kapta a nevét, hogy gyártásakor, az izzítás során, sötét színű oxid- (reve-) réteggel vonódik be. A fehér bádogok felületét ón- vagy cinkbevonattal látják el, hogy biztosítsák a korrózióállóságát. A bádog tulajdonságai: könnyű lemez,, formázható, és a felületbevont változata nem rozsdásodik.. Használják az építőiparban, ereszek, párkányok, homlokzati díszek alapanyagaként. Régen készítettek belőle főzőedényeket, kádakat és más használati tárgyakat.
  • Cink: egyike a legnagyobb mennyiségben használt fémeknek. Tetőfedésnél, esőcsatornák, párkányok, vödrök, stb. készítésekor használtak egykor cinket, ma még olykor cinkbevonatú acélt (horganyzott vasat) alkalmaznak ilyen célokra. Régóta használatos a horganyzott vas bádog, amit vaslemezek olvadt cinkbe mártásával készítenek, de galvanizálással is előállítható. Nagyon jól védi a rozsdásodástól a vas felületét. A horganyzott bádog helyett épületbádogozásra ma már inkább alumíniumlemezt használnak. Drótkerítések készítésére azonban még napjainkban is főleg horganyzott drót használatos.
  •   Ón: ma vaslemezek bevonására alkalmazzák, ez a fehér bádog. Az ónbevonat felszínén összefüggő oxidréteg alakul ki, amely gátolja a fém oxidálódását, vagyis a vaslemez rozsdásodását. Vegyületei nem mérgezőek, gyakran készítik fehérbádogból a konzervdobozokat. Az ónnal olykor más fémeket is bevonnak, hogy azok korrodálódását meggátolja.

  •   Sárgaréz a speciális sárgarézfajtákat rendszerint díszműáruk készítésére használják.

  •  Alumínium bádogos termékek például: ereszcsatorna, lefolyó cső, hattyúnak, kiköpő, szeglet, zártvég, kifolyó csonk, préselt könyök, vízlopó, díszelem végre, szegletre, oromszegély, kéményszegély, végszegély, tetőkibúvó, csatornatartó, alumínium lemezek stb.